A neandervölgyi ősember, mint a múlt egyik legérdekesebb és legvitatottabb képviselője, folyamatosan izgalmat kelt a tudományos közösségben és a laikus érdeklődők körében. Ezek az ősi emberek, akik mintegy 400 000 éve éltek Európa és Ázsia területén, nem csupán a túlélésre összpontosítottak, hanem komplex szociális struktúrákat alakítottak ki, amelyeket a modern tudomány folyamatosan kutat. Az utóbbi évtizedekben végzett kutatások során egyre több információ derült fény a neandervölgyiek életére, szokásaikra és kultúrájukra, amelyek meghaladják a primitív észlelés határait.
Az ősember nemcsak a vadászatban és gyűjtögetésben jeleskedett, hanem a művészetek iránti érdeklődése is megfigyelhető. Számos barlangrajz és egyéb művészeti alkotás tanúskodik arról, hogy a neandervölgyi emberek kreatív gondolkodásmóddal rendelkeztek. A barlangok falain található képek és a különféle szerszámok, amelyeket készítettek, bizonyítják, hogy nem csupán a túlélésért küzdöttek, hanem a szépség és a kifejezés iránti vágy is vezérelte őket.
A legújabb genetikai kutatások azt is feltárták, hogy a neandervölgyi ősember és a modern ember közötti interakciók mély hatással voltak az emberi genetikai állományra.